Walking in the difficulties - Why? How? Until when?

There are seasons in our life when we can say that everything goes well, we can feel God's presence, we hear his voice clearly and we know what we should do and how. We really need these seasons in our life. I also have been in these kind of seasons and I desire to experience it again.

However, we often can get to be surprised when a difficulty is coming, when we find ourselves in the valley instead of the mountaintop. Not everything is okay then, problems are surrounding us: you don't know how you will pay the bills until the end of the month, you lose your workplace, a disease is diagnosed on you, a member of your family had an accident or he or she passed away...even if we see our everyday life: you don't wake up in time and you are late from school/work, one of your friends/family members has a bad day and he or she wreaks it on you, you have a conflict with someone etc. We are in these situations more often, aren't we?

When we are on the mountaintops, it is like when we do sport less and less, and our body starts to be weaker and weaker and it forgets what is like when it was strong and tough. In these seasons, God can show us a lot of things, but we usually don't make the most of it, we only enjoy the happiness of being on the mountaintops. And when the seasons of difficulties are suddenly coming, we forget what is like walking in the valleys.
We can jump down from the mountaintop, but we also can walk down. Which is better? If we walk down instead of jumping, it is more possible that we will arrive at the bottom without getting injured. When we are standing on the "life goes well" mountain, we indeed have task! If we want to stay strong in the trials, we have to work on our relationship with God and strengthen it! However, it is much easier to hear Him then, we also need to spend time with God.

Why? - The question is that why are we in the valleys much more often than on the mounaintops where the things are working so easily? Why do we have to go through much more difficulties and struggles instead of enjoying the beauty of the perfect world? As I wrote it before, at the status of "everything goes well", we easily can forget Who has taken us up to the mountain. Things are going well, but in our souls, we are getting weaker because we see that we don't need to work as hard to hear God.
On the other hand, when we cannot hear Him as clearly and the trials are just coming and coming, we really want to see God's plan, His will, we want to know what He wants to tell us. Like the iron under the pressure, our life also can be shaped much more effectively when it is under pressure.

When you hear someone, you don't need to do anything to hear that person.
But when you cannot hear someone, you need to lean closer to that person and focus on what he or she wants to tell you! - This is how our relationship works with God!

How? - "Okay, I understand that beside of the heights, a lot of difficulties will wait for me in my life. But what can I do in the valleys? How can I walk in the valleys?"
There are sufferings what we cannot decide to be part of our life or not, BUT we still can decide about how we can react to them. We decide about how we live beside the fact of sufferings. These seasons are the most difficult but the most fruitful seasons at the same time.

1. period: We don't understand God.
2. period: We still don't understand him.
3-4...x. period: We still don't know what God does and why, and how we could get to know it.
You can see how long and unsure is this season. But, what can we do at this time?

Can't you find God? - Search for Him!
Can't you hear God? - Lean closer to Him to hear his voice!
Don't you understand his will? - Work on to understand it by getting closer to Him: read His word, search for Him in your prayers.

Don't forget one thing: As you take your first step to God, He suddenly starts to take His running steps to you and He will not stop until you stop to get closer to Him!

Until when? - "Until when do I have to walk in the valley? I am getting close to give it up."
The answer for the "Until when?" question is totally under God's control. The timing is in His hand! How long does my suffering take? Until God sees that I need it! If it takes 2 days, it takes 2 days, if it takes 2 years, it takes 2 years, if it takes 20 years, it takes 20 years... It takes longer not because it makes God happier to see that we are suffering, but because it makes us to be living examples because our trust became stronger through the seasons of trials. When everything was in ruins, we knew that God was beside us. Although, we didn't feel Him, we believed that everything was in His hand.

Walking through valleys makes our life stronger, these seasons bring us closer to God. Here, on the Earth, God will always give the chance of coming closer to Him, and these opportunities will not necessarily stay steady on the mountaintops.
Stay strong in the season of valleys to see that God is God in the valleys and on the mountaintops as well!

A nehézségekben járni - Miért? Hogyan? Meddig?

Vannak az életünkben olyan szakaszok, amikor elmondhatjuk, hogy minden olyan jól alakul, Istent olyan közel érezzük magunkhoz, halljuk a hangját, és tudjuk, hogy mit hogyan csináljunk. Ezek az időszakok nagyon kellenek az életünkben! Nekem is volt már egy-két ilyen szakasz az életemben, és vágyom arra, hogy újra átélhessem azt, amit ott tapasztaltam.

Viszont olyan sokszor meglepnek minket a nehézségek, a próbák, az, hogy a völgybe kerültünk a hegyek helyett. Már nincs minden rendben, a problémák csak úgy környékeznek: nem tudod, hogy hogyan fogsz kijönni anyagilag a hónap végére, elveszíted a munkahelyedet, egy betegséget diagnosztizáltak nálad, egy közeli hozzátartozódnak balesete volt, vagy meghalt...de még ha csak a mindennapi életet nézzük: véletlen elalszol, és elkésel a suliból/munkahelyről, az egyik barátodnak/családtagodnak rossz napja van, és rajtad tölti ezt ki, valakivel konfliktusba kerültél... Valahogy ezek a dolgok gyakrabban történnek meg velünk, nem?

Amikor a magaslatokon vagyunk, olyan, mintha már kevesebbet sportolnánk, a szervezetünk kezd elgyengülni, és elfelejti, milyen az, amikor még erős és kitartó volt. Ezekben az időszakokban Isten nagyon sokat tud mutatni nekünk, de mi sokszor nem használjuk ezt ki, csak élvezzük a magaslatokkal járó örömöket. Amikor pedig hirtelen eljön a nehézségek időszaka, úgy csap le ránk, mint aki már el is felejtette, hogy mit is jelent a völgyben járni. Lehet egy hegyről leugrani, de lehet folyamatosan lesétálni. Melyik a jobb? Valószínűleg, ha sétálva, fokozatosan jövünk le, nem eshet nagy bántódásunk. Amikor a "jól megy az életünk" hegyén állunk, igenis van feladatunk! Ha szeretnénk a nehézségekben is kitartani, erősek maradni, dolgoznunk kell az Istennel való kapcsolat erősítésén. Bár sokkal könnyebb meghallani Őt, akkor is foglalkozni kell vele!

Miért? - A kérdés viszont az, hogy miért vagyunk sokkal többször a völgyben, mint a magaslatokon, ott, ahol a dolgok sokkal könnyebben, gördülékenyebben mennek? Miért kell sokkal több nehézségen végigmennünk, mint csak élvezni, hogy minden oké és az élet szép?

Ahogy az előbb írtam, a "minden rendben megy" állapotban könnyen elfelejtkezünk arról, Aki felvitt a hegyre. A dolgok jól mennek, de a lelkünkben mégis elgyengülünk, mert látjuk, hogy nem kell annyit dolgoznunk azon, hogy meghalljuk Istent. Ellenben, amikor kevésbé halljuk Őt, és ráadásul a nehézségek sorozata áll előttünk, sokkal jobban vágyunk arra, hogy lássuk, Istennek mi a terve, akarata velünk, mi az Ő szava felénk. Ahogy a vas is akkor formálódik, amikor nyomás alá van téve lelki életünk is akkor tud erősödni igazán.

Ha hallasz valakit, nem kell tenned semmit azért, hogy minden tisztán hallj tőle.

Ha viszont nem hallasz valakit, közelebb hajolsz hozzá, és minden figyelmedet az illetőre szegezed, hogy megtudd, mit is akart mondani. - Így működik az Istennel való járás is.

Hogyan? - "Oké, beletörődtem, hogy a magaslatok mellett sok nehézség vár még rám az életben. De mit tegyek a völgyben? Hogyan tudok a völgyben járni?"

Sok szenvedés kialakulása felől nem is mi döntünk az életben, DE mi dönthetünk, hogy hogyan reagálunk ezekre! A mi kezünkben van a döntés, hogy a szenvedések ténye mellett hogyan élünk. Ezek az időszakok a legnehezebbek, de a leggyümölcsözőbbek!

1. szakasz: Nem értjük Istent.
2. szakasz: Még mindig nem értjük Istent.

3-4...x. szakasz: Még mindig nem tudjuk, Isten mit miért tesz és hogyan tudhatnánk meg.
Látod, milyen hosszú, milyen bizonytalan ez az időszak. DE! Mit csinálhatunk ilyenkor?

Nem találod Istent? - Keresd!

Nem hallod Őt? - Hajolj közelebb hozzá, hogy meghalld!

Nem érted az Ő tervét? - Dolgozz azon, hogy megértsd, lép közelebb hozzá, olvasd az Ő igéjét, keresd Őt az imáidban.

Egyet ne felejts el: Ahogy te megteszed a lépést Isten felé, azonnal megindítja rohanó lépteit feléd, és nem áll meg addig, amíg te abba nem hagyod az Ő keresését!

Meddig? - "Meddig kell még a völgyben járnom? Nem sok van hátra, hogy végleg feladjam!"

A "Meddig?" kérdésre a válasz teljes mértékben Isten irányítása alatt áll! Az időzítés az Ő kezében van! Meddig tart még a szenvedésem? Ameddig Isten úgy látja, hogy szükségem van rá! Ha 2 napig, akkor 2 napig, ha 2 évig, akkor 2 évig, ha 20 évig, akkor 20 évig... Nem azért tart tovább és tovább, mert örömét leli abban, hogy mi szenvedünk, hanem azért, hogy olyanná tudjon minket formálni, akik a későbbiekben élő példák lehetnek arra, hogy Isten igenis itt van, és bár nem halljuk őt mindig, de a Belé vetett hitünk, bizalmunk a "Nem-ek" idején erősödött meg! Amikor megkérdeztük: Nem lehetne vége a szenvedésnek? És a válasza "Nem" volt. Amikor csak annyit tudtunk, hogy bár körülöttünk minden romokban áll, Ő mégis mellettünk van. Bár nem éreztük, hittük, hogy Ő kézben tartotta a dolgokat.

A völgyben járás teszi az életünket erőssé, kitartóvá, ezek az időszakok visznek a legközelebb Istenhez. Amíg itt, A Földön élünk, Isten folyamatosan lehetőségét adja annak, hogy Felé forduljunk, ezek a lehetőségek pedig nem feltétlenül a magaslatok idején maradnak szilárdak. Tartsunk ki a "Nem"-ek idején, és lássuk meg, hogy Isten Isten a völgyekben és a hegyeken is!