Ez egy almáról szól. Az alma te vagy. Minél több fiúval/lánnyal megosztod ezt az almát, annál kevesebb jut annak az illetőnek, akit illet az az alma. Sok ember sajnos már csak a alma csutkáját hagyja meg a "nagy Ő-nek". Nagyon sokan már hamarabb túl vannak az "igazi" szerelmen, mint ahogy annak lenni kéne. Miért nem lehet várni? Én személy szerint egy nagyon szép almát szeretnék kapni. Nem az lenne az evidens, hogy én is azt adom? Szomorú, hogy sok ember odaadja magát másnak, és az igazinak már nem marad semmi. És a válasz: Kihűltem...nincs már szerelem...nem tudok már szerelmes lenni...túl unalmas...
Boldogság...a másik dolog, amit meg szeretnék említeni. Te miben/kiben keresed a boldogságot? Emberekben? Barátokban? A családodban? Vagy akár tárgyakban? Van egy rossz hírem. Ezek múlandó dolgok. Mi történik, ha már nem lesz ott a családod, a barátaid? Kire támaszkodsz majd? Csak sírsz, hogy nincs veled senki, veled senki nem törődik.
Pedig van valaki, aki törődik veled! Benne keresd a boldogságot, Istenben, aki mindig ott van veled, akire mindig támaszkodhatsz, benne Biztos alapra találsz! Ő megadja neked az igazi boldogságot, az igazi örömöt, az igazi mosolyt!:)
Szeretnél boldog lenni? Ne a múlandó dolgokban keresd, azok hamar elvesznek! Ne akarj minden áron csalódni! Támaszkodj Istenre, arra az alapra, akire építhetsz, akivel teljes lehet az életed!:)
Van valami űr a szívedben? Csalódsz, csalódsz, és valami mindig hiányzik? ISTEN az, aki onnan hiányzik. Az az űr, ami a szívedben van az egy Isten-alakú űr! Isten viszont be tudja tölteni, HA engeded! Engedd hát, hogy Isten betöltsön szeretettel, örömmel, békességgel, megnyugvással!
"Nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2Kor 4.18.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése